Projektjeink / Borsod



BORSOD

ipari/természeti/kulturális örökség

ipari tájrehabilitáció – kortárs lehetőségek

A BME Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéke és a BORSOD2050 szervezésében 2015. júliusában helyszíni kutatást indítottunk Borsodban. A felmérőtábor helyszíne Magyarország egykor legfontosabb iparvidéke. A hajdan virágzó iparterület lüktetését most is büszkén mesélik apák és nagyapák, ám a ma tapasztalható helyzet éles kontrasztban áll a térség aranykorával, szép és különleges adottságaival: a tájat a rendszerváltást követően hátramaradt, használaton kívül álló rozsdaövezetek, felhagyott bányák, meddőhányók, rozsdásodó iparvágányok tarkítják. A még meglévő épületállomány és az ipari örökség méltatlan körülmények között, negatív asszociációkkal övezve tűnik el a szemünk elől annak értékeivel együtt, pedig ezek hozzátartoznak a régió múltjához, közösségi identitást meghatározó szerepük van, sok esetben jelentős építészeti értéket is képviselnek. Az ipari örökség mellett – amelynek egyes részei még megmenthetők – a ritka kultúrtörténeti értékek és az egyedülálló természeti környezet azok, amelyek meghatározó részét képezik a vidéknek és együtt adják a régió sajátos karakterét. Átfogó változáshoz azonban sokan kell cselekedjünk közös szervezőerő vagy stratégia mentén; a Borsodi Ipari Táj Túra (lásd: borsod2050.hu) egy kísérlet az aktív szerepvállalásra. A kiállításokon ez a képzeletbeli túra egy fotósorozatként jelent meg, az útvonal helyszíneire és adottságaira reagáló inspiráló példák és tanulmánytervek szerepeltek. E kísérletben alakítottuk ki a kereteket, elkezdtük az út egyes pontjaiban rejlő lehetőségek megfogalmazását. A DLA iskolában kifejtett projekt egy eleme – Rudabánya – az ÉMOP támogatásnak köszönhetően meg is valósult.

 

A táborok időtartama alatt közösen járjuk végig, vesszük leltárba és dokumentáljuk a potenciális épületállományt. Feltérképezzük a még hasznosítható építményeket a jelenlegi állapotot rögzítve, és előkészítjük, elősegítjük egy jövőbeli értékmentési stratégia megfogalmazását. Célunk a gazdag kultúrtáj értékeinek feltárása, rögzítése mellett meglévő adatbázisunk feldolgozása és az eredmények közreadása.


2011-ben egy praxisban keletkezett megbízásból a DLA iskola keretében kifejtett széleskörű kutatás kezdődött, ennek Rudabánya az esettanulmányává vált, a város fogadókészsége és baráti légköre hosszútávú együttműködést eredményezett. A doktorandusz hallgatók bevonásával tervezett Rudapithecus Látványtár projekt végül meg is valósulhatott. A „folyamatos jelenlét” érdekében 2015 nyarán hallgatói felmérőtábort szerveztünk, amely keretében a településen még fellelhető ipari létesítmények dokumentálását végeztük el, ezekből több TDK dolgozat is született. Később újabb hallgatói munkák, komplex zh-k helyszínévé vált Rudabánya, míg 2017-ben immár a művészeti TDK keretében két lebontásra ítélt csűrből, a polgármester úr kezdeményezésére és ötlete nyomán csűrszínházak tervei születtek, amelyből egyik az idén meg fog valósulni az Önkormányzat ígérete szerint. 2018-ban az eddigi felméréseink, kutatásaink mintegy összefoglalásaként komplex és diplomafeladatok kiírását kezdeményeztük, sok hallgató választotta végül ezen programokat, szép tervek születtek.

 

2018. júliusában néhány kiválasztott épület építészeti dokumentálását folytatjuk, továbbá a 2018. őszi TDK művészeti szekciónkhoz keresünk tervezési helyszínt/programot Rudabányán, Felsőtelekesen illetve Kurityánban. A kutatás, továbbá tanulmányút keretében a TDK szempontjából releváns kortárs és történeti épületeket is meglátogatunk!


Ezúton is köszönjük a Rudabányai Önkormányzat támogatását!